Kategóriák
Uncategorized

Változott a Munka Törvénykönyve 2023-tól

2022. augusztustól két uniós irányelvet kell átültetni a magyar jogba, a munkáltatóknak ezzel összefüggésben felül kell vizsgálniuk az alkalmazott munkaszerződéseiket és gyakorlatukat. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat – közérthetően:

  • a munkavállalónak belépéskor kiadott tájékoztatót (Mt. 46 §), munkaviszony kezdetét követő 7 (hét) napon belül kell kiadni, bővebb, részletesebb a tájékoztatási kötelezettség,
  • próbaidő arányosítása határozott munkaidő esetén,
  • apasági szabadság 10 (tíz) munkanapra nő. Az első 5 (öt) munkanapra az apák továbbra is teljes bért kapnak, de a második 5 (öt) napra csak a távolléti díjuk 40%-át. A munkáltatók az első 5 (öt) munkanap távolléti díját tudják a költségvetésből visszaigényelni. (A 2022.08.02-át követően született gyerekek után járó apa szabadságra járó +5 nap szabadságot a munkavállalónak 2023.02.28-ig kell felhasználnia!)
  • szülői szabadság: új szabadságtípus a gyermek 3 éves koráig járó és összesen 44 munkanap időtartamban. Ez mind a két szülőt megilleti, azonban fontos, hogy a gyermek 3 éves kora után már nem igényelhető, és pénzben sem megváltható. Az igényléshez a munkáltatónál 1 éve fennálló munkaviszony szükséges. A díjazás mértékét a távolléti díj 10%-ában állapították meg, amelyből az igénylő szülőnek járó gyed és gyes összegét is le kell vonni. A munkáltatóknak pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy ha a dolgozó a távolléti díj 10%-át kapja, és ezáltal munkabére a minimálbér 30%-a alá esik, úgy a járulékfizetést ettől még a minimálbér 30%-áig kell majd teljesíteni!
  • gondozói munkaidő-kedvezmény: januártól járó és évi legfeljebb 5 (öt) munkanapot jelentő munkaidő-kedvezmény, mely munkavégzés alóli mentesülés azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a beteg hozzátartozóját vagy a vele együtt élő társát gondozza, ha ezt a betegszemély kezelőorvosa igazolja. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gondozói munkaidő-kedvezmény nem szabadság, és erre az évi legfeljebb 5 munkanapra nem jár díjazás sem. A gondozói munkaidő-kedvezmény időszaka tehát igazolt távollét ugyan, de munkabér hiányában erre a kieső időre a munkavállaló köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni
  • 15 (tizenöt) napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén 7 (hét) nappal a kiutazás előtt országspecifikus tájékoztatót kell adni a munkavállalónak.
  • készpénzben csak a munkavállalóval történő írásos megegyezés alapján lehet bért fizetni

2023. január 1-jétől változnak a munkabérből történő letiltás szabályai az alábbiak szerint:

  • mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot (a korábbiakban ez a határ az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500,- volt);
  • a havonta kifizetett munkabérnek a 200.000.- Ft-ot meghaladó része korlátlanul végrehajtás alá vonható
Kategóriák
Uncategorized

Adatkezelési tájékoztató vagy adatkezelési szabályzat? Melyik kötelező?

Néhány kattintás és számos olyan honlapot találunk, ahol az adatkezelők rosszul használják ezeket a fogalmakat. Pedig a különbség egyszerű, érdemes tehát pontosan használni a kifejezéseket. A következőkben röviden összefoglalom a két dokumentum közötti különbséget.

Az adatkezelési tájékoztató – vagy egyesek adatvédelmi tájékoztatóként hivatkoznak rá – egy olyan dokumentum, mellyel az adatkezelő tájékoztatja az érintettet az adatkezelés legfontosabb mozzanatairól a GDPR 13-14. cikke alapján. Az adatkezelési tájékoztató egy egyoldalú közlés – tájékoztatás – az adatkezelőtől az érintett felé. Az adatkezelési tájékoztatót nem kell elfogadni, nem kell hozzájárulni, legfeljebb a megismeréséről érdemes nyilatkoztatni az érintettet – bár megjegyezzük, ez utóbbit sem várja el a GDPR, az elszámoltathatóság általános elve alapján célszerű lehet egy ilyen nyilatkozat.

Az adatkezelők általában több adatkezelési tevékenységet folytatnak. Érdemes végiggondolni, hogy az egyes adatkezelésekkel kapcsolatos tájékoztatókat hogyan csoportosítják és tagolják. Az egyik szempont, hogy különböző érintetti csoportokat érintő adatkezelési tevékenységek külön tájékoztatóba kerüljenek. (Könnyű belátni, hogy nem tehetjük egy adatkezelési tájékoztatóba a munkavállalók bérszámfejtésével kapcsolatos tájékoztatást az ügyfélnek szóló hírlevél tájékoztatóval). Érdemes azonban tovább bontani és tagolni a tájékoztatókat annak érdekében, hogy az érintett számára átlátható legyen, és valóban a számára releváns információkat kapja meg. Ha nagyon hosszú az adatkezelési tájékoztató, akkor mindenképpen alkalmazzunk tartalomjegyzéket az elején, illetve érdemes lehet rövid kivonatokat is készíteni az átláthatóbb tájékoztatás érdekében.

Az adatkezelési szabályzat a fentiekkel szemben egy belső dokumentum, melynek célja, hogy a vezetőség meghatározza a munkavállalók – esetleg megbízottak – számára az adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat. Az adatkezelési szabályzat címzettjei tehát az adatkezelő nevében adatkezelési tevékenységet végző személyek. Az adatkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelési tevékenységek folyamatát, és a munkavállalók kötelezettségeit az adatkezelés során.

Adatkezelési tájékoztatót minden olyan társaságnak készítenie kell, aki természetes személyek személyes adatait kezeli – tehát gyakorlatilag mindenkinek. Tartalmát a GDPR határozza meg, melyek közül a legfontosabbak az adatkezelési tevékenységek leírása és az érintettek jogai.

A GDPR nem írja elő adatkezelési szabályzat készítését, az egyes adatkezelőknek mérlegelnie kell, hogy a vállalat belső folyamatainak kialakításához szükséges-e ilyen szabályzat. Ennek megfelelően kötelező tartalmi elemeket sem határoz meg a GDPR.

Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az Infotv. hatálya alá tartozó adatkezelések tekintetében az Infotv. 25/A.§ (3) bekezdése az adatvédelmi tisztviselő kijelölésére köteles adatkezelők számára előírja belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat készítését. Ezen felül az általános közzétételi lista elvárja szabályzat hatályos és teljes szövegének honlapon való közzétételét is.

Az adatkezelési tájékoztató és az adatkezelési szabályzat különböző célokat szolgálnak, különböző személyeknek szólnak, így a két dokumentum tartalma is eltérő. Az adatkezelési tájékoztató általában az ügyfelek számára szóló információkat tartalmaz, míg az adatkezelési szabályzat a vállalat belső adatkezelési folyamatait és szabályait részletezi.

Mindkét dokumentum fontos szerepet játszik azonban az adatvédelem biztosításában és az átlátható adatkezelés gyakorlatának kialakításában és fenntartásában.

Kategóriák
Uncategorized

Választás a Budapesti Ügyvédi Kamarában

2022. november 11. napján tartottak a választásokat a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Megtiszteltetés, hogy a kamarai tagság döntése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségébe és a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlésébe választottak. 

Kategóriák
Uncategorized

Iskolai orvosi igazolások anomáliái

A DataDom honlapján megjelent cikkem az iskolai orvosi igazolások problematikait elemzi. Jelenleg általános gyakorlat, hogy a gyermek hiányzása esetén a távolmaradás igazolásához orvos által kiállított igazolást kér az intézmény. Ennek jogszabályi háttere azonban erősen hiányos, így nagy felelősség van az oktatási intézményeken abban a tekintetben, hogy milyen dokumentumokat kérjenek be. Mivel az orvosi igazolás egészségügyi adatokat tartalmaz, ráadásul az adatkezeléssel érintett személyek általában gyermekek, így az adatkezelés finoman szólva is kockázatos. 

A teljes cikk a DataDom oldalán, az alábbi linken olvasható: 

Iskolai orvosi igazolások anomáliái

Kategóriák
Uncategorized

Évnyitó AdatSzalon Café

2023 első AdatSzalon rendezvényét január 12-én tartottuk. A legfontosabb témák: ügyvédi adatkezelés, ügyvédi titok, fotómodell szerződések adatkezelési jogalapja, illetve a pénzintézetek és pénzváltók adatkezelése különös tekintettel a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségekre. 

Részletes beszámoló az AdatSzalon honlapján, az alábbi linken olvasható: 

Ez történt – 2023. január 12. AdatSzalon Cafe